A Sz�ps�g�pol�s t�rt�net�b�l I.

Azt m�r mindenki tudja, hogy a sz�p�t�szerek, fest�kek �s illatos�t�k haszn�lat�r�l m�r az �kor �ta vannak ismereteink. Korok szerint v�ltozott ennek a divatja, att�l f�gg�en, hogy az adott kor elt�rte-e vagy sem, hozz�tartozott-e a t�rsadalmi elv�r�shoz. A renesz�nsz idej�n a humanista eszm�ny is megalkotta a maga ide�lis sz�ps�g�t. Neves asszonyok k�sz�tett�k otthonukban a kr�mjeiket, melyek messze f�ld�n h�ress� �s keresett� v�ltak. It�li�ban a test �s a l�lek ar�ny�nak harm�ni�j�r�l besz�ltek, melyhez filoz�fi�t is t�rs�tottak. El��rt�k, hogy a t�k�letes �s k�vetend� sz�ps�g milyen legyen. Eszerint a nyak hossz�, v�kony �s ov�lis az arc, felt�tlen�l fekete a szem, a szempilla �s a szem�ld�k. Feh�rnek kell lennie a k�znek, a b�rnek �s a fogaknak, a haj pedig d�s sz�ke, a m�zhez hasonl� sz�n�. Az ajkak, az orca �s a k�r�m pedig piros. Neh�z dolguk lehetett a d�li t�pus� asszonyoknak, hiszen tudjuk, hogy a term�szet m�sfajta adotts�gokkal �ldotta meg �ket. B�r�ket saj�t elj�r�s alapj�n pr�b�lt�k meg feh�r�teni, a fekete hajkoron�t pedig �ldozatos munk�val kisz�k�teni. S�fr�nyb�l �s citromb�l k�sz�lt kenc�t kentek a hajukra, �s b�r�ket lepelbe bor�tva hossz� napokig �ltek a h�zaik terasz�n, s�ttetve a hajukat a nap alatt. Parf�mjeik p�zsmaillat�ak voltak. Koruk kurtiz�njai m�velt�k a sz�ps�gkik�sz�t�st legmagasabb fokon, melyet ut�noztak.

A 17. sz�zadban lett �r�letes divat a toronymagas hajviselet, �s az els� n�i fodr�szszalon 1635-ben ny�lt meg P�rizsban. Arcukat szublim�t, �lomfeh�r �s spanyolv�r�s fest�kekkel befedve m�rgezt�k nap mint nap. Diderot szerint gy�z�tt a „fertelmes cin�berv�r�s”. A higi�nia nem volt a tet�pontj�n, kellemetlen testszagukat a litersz�mra magukra locsolt illatos�t�kkal pr�b�lt�k ellens�lyozni. M�g szerencse, hogy t�l�lt�k! E t�lz�sokra reag�lva a 19. sz�zad n�i felhagytak az ilyen m�rt�k� fest�khaszn�lattal. P�dereiket finom gy�ngy�kb�l �s gy�ngyh�zb�l �ll�tottak el�, leg�ltal�nosabb alapanyag azonban a bizmut volt. A hangs�ly a higi�ni�ra �s test�pol�sra helyez�d�tt. Divatos keleties nev� kozmetikai term�keket rekl�moztak, cikkek �s k�nyvek jelentek meg a term�szetes sz�ps�g �pol�s tan�csaival, �vt�k vev�iket az eg�szs�gre �rtalmas anyagokt�l, �gy a sorozatban k�sz�lt kr�mekt�l. Ellen�lltak a Pond's kr�mekkel szemben is. El�t�rbe helyezt�k a h�zi k�sz�tm�nyeket, p�ld�ul toj�sfeh�rje pakol�st, b�r frissess�gre v�kony, marhah�sszelet pakol�st, korpaf�rd�t, narancs �s j�zminvir�gos f�rd�t. 1828 �ta haszn�lhatt�k a Guerlain j� min�s�g� term�keket. 1866-t�l a cinkoxidb�l k�sz�lt p�dert, �s a jap�n rizspor is elterjedt. Ennek ellen�re mindig voltak sarlat�nok, akik csod�t �g�rve, t�nkretett�k �s elcs�f�tott�k a megsz�p�lni v�gy� h�lgyeket!

Az ipari forradalom fejl�d�se kihatott a vegy�szet el�menetel�re is. P�rizs az elegancia �s kifinomult �zl�s f�v�rosa, amikor az �rdekl�d�k a vil�gki�ll�t�sra �rkeznek ide. A n�k versengenek a sz�ps�g �s luxus dolg�ban. A korabeli kr�nik�k pedig tele vannak a k�l�ncs�gek �s a botr�nyok hist�ri�ival. �jfent rengeteg h�zilagos �s kock�zatos recept cser�l gazd�t, melynek egyetlen c�lja a f�rfiak megh�d�t�sa b�rmi �ron. G�pi elj�r�sok el�nyeir�l zengnek a rekl�mok, melyek �ll�t�lag kiegyenes�tik, lekeskeny�tik az orrokat, ken�ccsel bevont gumimaszkok, r�nctalan�t�val �titatott szalagok. Mindenki fiatalos hamvas b�rt szeretne, elt�ntetni minden b�rhib�t. Ez m�r nagyon ismer�s probl�ma sz�munkra is. Az alakot is f�z�be szor�tj�k, dar�zsder�k, kidombor�tott keblek �s tompor a n�iess�g�rt, egyesek a sz�fogadatlan bord�kat seb�sz �ltal kioper�ltatj�k, vagy �thelyeztetik. Megjelennek az els� samponok, f�z�tt fekete szappanb�l �s sz�dakrist�lyb�l, �sszet�tele miatt azonban cs�nya lerak�d�sok keletkeznek a fejb�r�n. Drasztikus hat�s� az ol�va- �s k�kuszolajjal kevert l�gk�szappan is. Hihetetlen, de a 20. sz�zad elej�n, �jra tartja mag�t az a hit, hogy a testi higi�nia vesz�lyes az eg�szs�gre! A p�rizsi akad�mia �va int a rendszeres tiszt�lkod�st�l, mert „megereszkedik az izomzat, megfakul a b�r, tov�bb� medd�s�get okoz �s elrontja az ember kedv�t”. Sz�mos vita t�rgya, hogy meg kell mosni az arcot, vagy nem! Sz�t is fogadtak az okos l�nyok, �s elterjedt a „cicamosd�s”. Amerik�ban betiltott�k a f�rd�k�d haszn�lat�t. Hossz� id� ut�n Angli�ban lesz �jra divat a f�rd�s.